Az utolsó cárok

Miután II. Miklós cár 1894-ben trónra kerül, önkényuralmának megszilárdítása érdekében elutasítja a modern eszméket. Koronázási napját azonban tragédia árnyékolja be.

Oroszország végzetes háborúja Japánnal polgári zavargásokat szít. Alekszej herceget vérzékenységgel diagnosztizálják, és színre lép a titokzatos, szibériai Raszputyin.

Raszputyin befolyása egyre nő. A Romanovok fényűző életmódjukra figyelnek, miközben a cári erők brutálisan elnyomják az éhező lakosság követeléseit.

Az első világháború a frontra szólítja Miklóst. Otthon egyre nő a felháborodás a halálesetek magas száma, és Alekszandra és Raszputyin politikai áskálódásai miatt.

Raszputyin már nincs a színen, de Miklós folytatja végzetes politikáját a fronton és odahaza. A nélkülözések hatására a zavargások forradalomba torkollnak.

A cár lemond, és kitör a polgárháború. Megpecsételődik a királyi család sorsa, amikor a királypárti erők bekerítik a házat, ahol a Romanovokat fogva tartják.